Mindennapok apróságai

2008 szeptember 8. | Szerző: |

 Fodrászka nem válaszolt és annyira nem is voltam szomorkás. Bár majd akkor leszek szomorkás, ha elhúz előttem autóval egyik reggel. De még a jövő muzsikája. Azért ma jól bejelentkeztem két hét múlva hétfőre fodrászoltatni. Megkérdeztem a telefonos kislánytól, hogy akkor már szabin lesz-e fodrászka. Elvileg nem, vagy legalábbis még nem tudni (lehet, hogy megtudja, hogy megyek és gyorsan elszalad valami naposabb helyre). Azért nem ennyire durva a helyzet. Jót mosolyogtam magamba, mert telefonos kislánynak meg kellett kérdezni a főnököt, hogy mehetek-e abban az időpontban, amit szerettem volna.És amikor beírt jó hangosan elismételte a nevem. Köszi… Tuti fodrászka is hallotta. Már éppen vártam volna, hogy én nem mehetek oda. Na jó, nem dramatizálom túl a szitut.Mindenesetre kíváncsi leszek, hogy fog viselkedni. Szerintem jégcsapként és hivatalosan… Az se lesz túl vidámságos, de legalább hasznos.

A hétvége nem telt túl jól, helyesebben nem dobódtam fel tőle. Szülőlátogatás volt. Szombaton a párom is jött a kislányával, majd este visszajöttek Pestre míg én maradtam. Az az igazság, hogy egész hétvégén tök magányosnak éreztem magam. Voltunk hármasba startndolni, de úgy éreztem magam mintha levegőből lennek. Valószínűleg a párom éppen csak nem akart terhelni a  gyerekével, de azért tök rosszul esett, hogy minden bejelentés nélkül mentek a strandon ide-ode és engem szinte meg sem kérdeztek, hogy megyek-e. Persze Ő tuti úgy látja, hogy milyen jó fej volt, én meg úgy, hogy ennyi erővel egyedül is mehettem volna. Na mindegy.

Ráadásul valszeg azért szeretem én nagyon azt a bolond pasimat, mert egész éjszaka rémálmaim voltak. Először azt álmodtam, hogy hazudik nekem (megint- egyszer már volt ilyen, majdnem szakítotunk is), hogy céges tréning miatt nem alszik otthon. Egész héten ott lesz és szerda csüt ott is alszik (legalábbis azt mondta). Fő a bizalom. Aztán pedig azt álmodtam, hogy udvarol egy lánynak, én szembesítem vele, hogy tudok róla, és ő még nem is tagadja. Mind a kétszer sírva ébredtem fel az álomból. De nagyon édes volt, mert ő is felébredt és jó átölelt. Szóval csak jelent nekem valamit, ha ennyire kész vagyok a tudattól, hogy elveszítem. A pozitív hozzáállásom sajna még mindig nem százas, de próbálkozok, csak kifelé nem mindig ezt sikerül mutatni.

A fogyókúrám köszöni szépen jól van. Ma reggel mesfél  kilóval voltam kevesebb, mint egy hete. Sajna állítólag ez csak vízveszteség és meg fog álni ez az ütemű fogyás. Pedig már csak 3 kilót kell leadnom és szép vékony leszek De már úgy ennék egy nagy adag tésztát vagy pizzát!!!! Hiba szénhidrátot nem lehet korpovit keksszel pótolni.

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!